Azáltal, hogy Lou Hedley bekerült a New Orleans Saints keretébe, már öt olyan NFL-csapat van, amelyik ausztrál származású puntert alkalmaz. Nem hangzik túlzottan soknak, de az észrevehető, hogy egyre többen jutnak el Ausztráliából az NFL-be, az egyetemi csapatok kereteit elnézve pedig valószínű, hogy még tovább nő az arány. A Prokick Australia adatai szerint ugyanis az első osztály 133 csapatából 61-nél van legalább keretben ausztrál punter, többek közt a két előző döntősnél, a Georgia Bulldogsnál és a TCU Horned Frogsnál is.
Mit tudnak, amit más nem?
Attól még, hogy valaki ausztrál, nem lesz jó punter, de szinte biztosan jobb eséllyel indul, mint bárki más. Ennek legfőbb oka az, hogy az országban nem meglepő módon elképesztően népszerű sportág az ausztrál foci, így a gyerekek kis túlzással élve tojáslabdával a kezükben nőnek fel.
Ez még önmagában nem is feltétlen különleges, az Egyesült Államokban is ez a helyzet, ugyanakkor van egy nagyon nagy különbség: az ausztrál fociban a labdát legtöbbször lábbal juttatják előre, és pontot szerezni is rúgással lehet, míg az amerikai gyerekek legtöbbször a kezükben tartják a tojáslabdát. Ebből adódóan nemcsak a lábuk rendkívül erős, nagyon jól bánnak az ovális alakú labdával, ismerik annak minden tulajdonságát, így sokkal nagyobb rúgórepertoárral rendelkeznek, mint az amerikai versenytársaik.
Természetesen képesek hosszú, tradicionális puntokra, amikor a labda spirálban forogva érkezik a visszahordóhoz, de nagyon hatékony a banánrúgásuk is, amikor a labda egy helikopter rotorjához hasonlóan forog a levegőben, és elkanyarodik a visszahordótól, akinek így lényegesen nehezebb dolga van, hogy megszelídítse azt. A legfontosabb rúgástípusuk azonban mégis az ausztrál foci jellegzetes mozdulata, a drop punt, amikor a labda csúcsát találják el, amitől az visszafelé pörög. Ennek akkor van nagy szerepe, amikor az ellenfél célterületéhez a lehető legközelebb próbálják rúgni a labdát anélkül, hogy az bepattogna a célterületre.
A különböző rúgástípusok közül nem szabad kihagyni a rögbistílust sem, amikor a punter kimozog oldalra, és futásból rúgja el a labdát. Ez az egyetemi bajnokságban mindennapos látvánnyá vált, hiszen az ausztrál focis vagy rögbis múlttal rendelkező játékosok gyakran alkalmazzák ezt, mert számos előnye van. Egyrészről időt nyernek vele a csapattársaknak, akik nagyobb eséllyel érnek oda a visszahordóhoz, így csökken a visszahordás valószínűsége. Az sem elhanyagolható tényező, hogy ezekben a játékokban mindig benne van a trükk lehetősége, hiszen a punter már úgyis mozgásban van, és ha mindössze néhány yard hiányzik az első kísérlethez, akár meg is futhatja, ha nem figyel eléggé az ellenfél. Végül, de nem utolsósorban pedig meg kell említeni, hogy az ilyen rúgásokat borzasztó nehéz megfogni, mert alacsony ívben érkezik a labda, emiatt nem egyszerű megmondani, hol ér földet, utána pedig előrefelé pattog teljesen kiszámíthatatlanul. Ez az oka annak, hogy ilyen rúgásoknál a visszahordó inkább a közelébe sem megy a labdának, inkább bevállalja, hogy rosszabb pozícióból induljanak. A jelenleg a kanadai ligában szereplő, korábban a Rutgers Universityben játszó Adam Korsak tavalyi 75 puntjából például mindössze egyet sikerült pozitív yardokért visszahordaniuk az ellenfeleknek.
Van a rögbistílusú rúgásnak hátránya is, leginkább az, hogy gyakran nagyon közel érnek az ellenfelek a punterhez. Ez a legtöbb amerikai játékos számára gondot okozna, mert ők nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy ütköznek velük, ezért ők elsősorban a labdára figyelnek, az ellenfelekre lényegesen kevésbé. Ezzel szemben az ausztrál focin edződő játékosok megszokták, hogy rúgás előtt vagy közben földbe akarják döngölni őket, és folyamatosan figyelik a környezetüket, a labdára pedig csak a punt előtti utolsó pillanatban néznek le.
Az ausztrál punterek sikerességét az is bizonyítja, hogy az egyetemi bajnokság két legerősebb konferenciájában, az SEC-ben és a Big 10-ben a csapatok több, mint felénél ausztrál a kezdő, de van egy új-zélandi származású is.
Kulcsszerepet játszik a Prokick Australia
Ez a jelenség természetesen nem teljesen újkeletű, hiszen a korábban ausztrál focizó játékosok erényeit már évtizedekkel ezelőtt felfedezték, viszont még nem tudták megtalálni a tehetségeket, így egy-két ausztrál punternél több nem fordult meg az NFL-ben. Ezt változtatta meg a Lou Hedley-t is felfedező Prokick Australia, amely 2007 óta foglalkozik azzal, hogy ausztrál rúgókat juttat el az Egyesült Államokba. Ebben az időszakban 200-nál is több játékos került be amerikai egyetemre a program segítségével, közülük 95 százalék diplomát is szerzett.
Utóbbi szám azért kimondottan fontos, mert a program olyan embereket juttat diplomához és egy jobb karrier lehetőségéhez, még akkor is, ha a profi futball nem jön össze mindenkinek, akiknek korábban erre esélyük sem volt. Akad például olyan játékos a programban, aki korábban papírgyárban dolgozott, míg más öntözőberendezések javításával foglalkozott, Hedley pedig állványozómunkás volt mielőtt felvették egy amerikai egyetemre.
A Prokick egyéves kurzusán való részvétel 10 000 dollárba kerül, tehát egyáltalán nem olcsó mulatság, ugyanakkor ez jelenti a legjobb esélyt egy ausztrál számára az amerikai futball világában. Ebben az egy évben megtanítják őket a játék alapjaira, mert a legtöbb programban résztvevő játékos maximum filmekben és videójátékokban találkozott az amerikai futballal, mindössze annyit tudnak, hogy elég jól rúgnak ahhoz, hogy punterek legyenek. Mellette hozzászoktatják őket az egyetemi játékosok mindennapjaihoz, kiküldik a róluk készült videókat az egyetemeknek, majd ha felvételt nyernek valahova, segítenek nekik a kijutáshoz szükséges dokumentumok megszerzésében.
Összegzés
Az ausztrál punterek térnyerése valószínűleg nem a közeljövőben fog megállni, sőt, ahogy egyre több edző ismeri fel az általuk biztosított előnyöket, szinte biztosan még jobban nő irántuk a kereslet. De a kínálati oldalon sem várható csökkenés, legalábbis a Prokick Australia eddigi sikerei alapján meglepő lenne. Főként úgy, hogy a diploma mellett a magas fizetés is csábító lehet a játékosoknak, ugyanis a draftolatlan újoncként az NFL-be került Hedley többet fog keresni idén, mint az ausztrál foci legnagyobb sztárjai. Ha pedig a jelenlegi trend folytatódik, esetleg erősödik, akkor már nem kell sokat várni arra, hogy az NFL-ben is hasonló arány alakuljon ki, mint az egyetemi bajnokságban, és a liga felének ausztrál származású puntere legyen.
Kiemelt kép: Getty Images
